10 ok amiért Sony A7 III vázat használok és miért imádom a mai napig.

A mai felgyorsult technológiai világban egyre többen térnek át tükrös fényképezőkről Milc vázakra. Úgy gondolom 2020-ra kimondható, hogy ebben a versenyben a Sony magasan a legjobb és magasan a legjobb szolgáltatásokat nyújtja, ár érték arányban is. Így év vége fele megjelenő Canon EOS R5 és R6 vázakkal számomra a Canon megint öngólt rúgott. Annak ellenére is, hogy most már újra van 2 kártyás rendszer, van 8K videó de minek? Van káprázatos EVF de szerintem a Sony A7 III EVF is pont perfekt.

Kicsit előre szaladtam, de térjünk vissza az elejére, ahol fontos megemlítenem rögtön, hogy nálam nagyobb Canon fanatikus nem nagyon volt az egész galaxisban, egészen idáig. 🙂 – Lelkesedésem azonban az elmúlt 5-10 évre visszatekintve alább hagyott. Nem elsősorban azért, mert méregdrága vázakra méregdrága objektíveket pakoltam, és rettenetesen sok melléfókuszált fotó keletkezett (5D mark III + 85mm F1.2L II). Hanem azért, mert jött egy gyártó aki a kor vívmányait maga mögé utasítva egyszerűbben, kisebb méretben töredék áron megalkotta azt a rendszert ami mellett már az első időszakban sem lehetett elmenni szó nélkül. Persze hype-nak hittem, de nem volt az, valóban ott volt az a technológia ami megalapozta a mai A7 III -at, az A9-et és az A7R sorozatot, amik enyhén szólva is nagyon magasra tették a lécet.

Az elején vakon hittem, hogy amit a Canon vázaim az L -es méregdrága objektív parkommal együtt művelnek azok egyszerűen hibaszázalékok, amiket másik márkák is ugyanígy elszenvednek használat közben. Ez valahol igaz is volt, persze az egy másik kérdés, hogy ki mennyire tud ezzel együtt élni. Az élet azonban nem habos torta és úgy hozta, hogy vásároltam még annó egy Sony A7 II -es vázat, amit adapterezve használtam és használok a mai napig is. Itt a Sony bebizonyította, hogy van élet a Canon -on túl, nem is akármilyen. Persze akadtak itt is hibák bőven, de ugye hol nem, és az sem mindegy, hogy milyenek? – A Sonyval készített fotók élesek voltak, alig alig lehetett találkozni 1-1 életlen fotóval, és ott is ha nagyon firtatom mi volt a hiba oka, sok esetben rá kellett jönnöm, hogy talán én voltam egy kéz billenéssel, egy bemozdulással. Mindenesetre úgy éreztem a Sony használata közben, hogy teret váltottam, fényévekkel előre ugrottam, egyszerűen élvezet volt minden kattintás, az eredményről meg ne is beszéljünk. Megszűnt az az érzés, hogy csinálok még párat ugyanarról a témáról, nehogy otthon derüljön ki, hogy életlen. Így utólag ez elég vicces, milliós 1Dx és 5D m4 vázakat figyelembe véve.

Ez a posztom sem ahogy a többi sem akar megtéríteni senkit, nem vásárlási tanácsadás. Nem fog tartalmazni technikai adatokat aki arra vágyik minden ilyen infót megtalál a neten. Az egész poszt csupán saját szakmai és objektív tapasztalataimra épül, és azokat mutatja be. Lesznek dolgok amikkel Sony fanatikusok szubjektíven nem fognak egyet érteni feltétlenül, de nem is az a cél, hogy egekbe magasztaljam a Sony -t, vagy sárba tapossam a Canon -t, sokkal inkább a tények amiket megtapasztaltam.

Azt is szeretném rögtön leszögezni, hogy ez nem egy újabb “válts Sony -ra mert az jó és minden más gáz” írás. Semmi ilyenről szó sincs.

 

10 ok hogy miért használok Sony A7 III vázat

Fontosnak érzem a pontok olvasása előtt, hogy tudjátok én F1.2 és F1.6 ritka esetben F2 értékeken fotózok, itt kell tudni azt a váznak és objektívnek amit elvárok tőle, amiért fizettem. Elhiszem, hogy a Canon király F4-en, és F8 -on de sajnos számomra ezek az értékek nem opciók.

1. Csalódottság a többi gyártóban, de főleg a Canon -ban

Jómagam első sorban a csalódottság miatt vettem Sony vázakat. Persze van aki egyszerűen megunta eszközét és újat akart. Mindenesetre nálam a csalódottság állt a lista első helyén. Ennek oka roppant egyszerű. Az, hogy egy csúcstechnika egy Canon 5D mark III, mark IV vagy egy Canon 1Dx gyári L-es objektívekkel olyan hibafaktorral dolgozik ami egy Sony A7 II -hoz képest egyszerűen siralmas, számomra elfogadhatatlan.

Elfogadhatatlan, hiszen egy éles fizetős munka alatt a váznak 100%-osan kell teljesítenie, hiszen azért vesz az ember horror pénzekért csúcstechnológiát, mert azt várja el tőle, hogy perfekt lesz és nem a technikán fog múlni a siker, aztán dehogynem. Nem tudok beletörődni abba, hogy egy Canon 135mm F2 L -es objektív tökéletesen működik egy Sony A7 II -es vázon metabones adapterrel, gyári Canon vázakon pedig 10 képből 3-4 garantáltan életlen, ez a helyzet Canon 85mm F1.2 L optikával még rosszabb. Mindezt persze tökéletesen el tudnám fogadni abban az esetben, ha a vázak és objektívek nem kerülnének annyiba amennyibe. Egy Canon 1Dx + akármilyen L -es objektív annyiba kerül, ahol már az ember joggal várja el, hogy tökéletes és hibátlan képeket készítsen, vagy legalábbis minden fotó éles legyen.

Biztos sokak számára ismert az a helyzet, amikor hazavitt egy anyagot, majd a kidolgozás közben számtalan amúgy perfekt fotót kellett kidobni csupán azért mert életlen, mert a vas egyszerűen mellé lőtt. Ez az érzés szenzációs, főleg, ha sorozat fotót lőttél és mondjuk az elsőnél már elment a fókusz és az összes utána következő is életlen. Ez az amit egy fizetős, de bármilyen ingyenes munkánál sem engedhet meg az ember. Azért vesszük a drága eszközöket, hogy azok kiszolgáljanak bennünket. Mindezeket figyelembe véve a jövőre tekintettel, valamilyen alternatívát kellett találjak. Így esett a választás a Sony -ra.

2. Árkülönbségek

Itt valóban döbbenetes ugrás tapasztalható. Egy Sony A7 II váz adapterezve is, pontosabb-élesebb képeket fog készíteni, mint egy bármilyen Canon. Ez a kiindulópont. Az már egy másik kérdés, hogy egy Canon 1Dx árából kb 5 Sony A7 II vásárolható. A Sony A7 II és III vázak a hibái ellenére is többet nyújtanak, mint egy Canon legyen az bármelyik.

Nézzünk egy példát a használt piacon. Jelenleg egy Sony A7 II váz használtan 250.000 – 330.000 Ft. állapottól és felszereltségtől függően. Egy Canon 5D mark IV 450.000 – 600.000 Ft. szintén paraméterektől függően, egy Canon 1Dx 700.000 – 1.2 millió Ft. Mindezeket figyelembe véve ki merem jelenteni, hogy egy Sony A7 III 450.0000 – 550.000 Ft. árával bármelyik vázzal nem hogy felveszi a versenyt, de garantáltan maga mögé utasítja, és legyen most csak az élesség a többi technikai jellemzőt hagyjuk is figyelmen kívül. Itt az árversenyben első sorban a Sony A7 II-t emelném ki amit már láttam 250.000 Ft. alatt is. A Sony A7 II fókusz rendszere annyira perfekt, hogy ezt a funkciót nem lehet egy lapon említeni a Canon tükrös vázaival, persze egy A7 III még jobb.

3. Innováció

Nem vagyok egy innováció fanatikus, nem szeretem a nagy újításokat. Mindig is a régi bevált dolgokra esküdtem. Ennek ellenére az innováció fontossága 2020-ra már úgy gondolom egy olyan tényező amivel számolni kell. A tükrös gépeknek hamarosan vége, ez akár mennyire fájó pont sokaknak, ez elkerülhetetlen tény. Annak ellenére érdekes, hogy a Canon most fogja kihozni az 1Dx mark III -at ami ugyanúgy tükrös mint elődjeik. (Itt azért halkan megjegyezném, hogy lehet ennek az az oka, hogy a Canon R sorozat azért nem lett annyira jó mint azt sokan vártuk, és ahogy azt a Canon hiszi). Bocs gyerekek az új Canon irányvonal egy hányinger: 1 memória kártya, botrányos fókusz (ezt úgy tudom frissítő csomagokkal javították), árszegmens!

Visszatérve az innovációra, egy Sony váz már a mark II-es gépeivel is maga mögé utasította a kor gyártóit, a fókusza brutál, egyszerűen képtelen voltam vele életlen fotókat gyártani (Metabones Mark V adapterrel). A követő fókusz…… úristen. A gyorsaság és pontosság káprázatos.

Aztán persze voltak negatívumok is dögivel, gyorsan merülő akkumulátor, a kezelőfelület bonyolultsága (ebben a Canon mai napig a legjobb), a színvilág túlszaturáltsága és színtónusok eltolódása, viszont mindezzel úgy érzem sokkal inkább együtt lehet élni, mint az életlen fotókkal, ugyanis a színtónusok korrigálhatóak, de az életlen fotóból soha nem lesz éles.

4. Új lehetőségek

Amikor a Sony A7 II annak idején megjelent még nem nagyon volt konkurencia ezen a területen. Ugye volt az első Sony A7 ami nem számít akkora sikertörténetnek, de mégis meghozta a milcek első lehetőségeit. Aztán amikor nem sokkal később megjelent a Sony A7 II – mindenki tátott szájjal figyelte mi is ez, honnan is jött? Na ez a masina megmutatta a többinek, hogy lehet ezt így is csinálni. Talán az ufók rakták le? Nem nagyon volt akkor még amit mellé lehetett rakni és ezt nem csak a technikai tudására értem, hanem az árára, és úgy egyáltalán az összes jellemzőjére. Rettentően felkavarta az álló vizet. – Megmondom őszintén ekkor nem gondoltam volna, hogy a nagyon élen járó Canon és Nikon párost egyszer egy harmadik márka letaszítja az örök első és második helyről. Ez mégis megtörtént. (Láttuk már ezt régen a Nokia esetében is.) Persze erős lenne azt mondani, hogy a Sony A7 II vagy III tökéletes, mert nem az, sőt! Vannak olyan dolgaik amik erősen kiverik a biztosítékot nálam. Csak hogy kettőt gyorsan említsek a rettentően merülő akku és a színvilág, ez a kettő rettenetes A7II esetén! A7 III -nál pedig a menü rendszer bonyolultsága, a néha 2 képet készítő expó gomb amit a mai napig nem tudtak megoldani.

Mindenesetre amikor a Sony piacra dobta az A7 III -as vasat, onnantól nagyon sok mindenre felkerült a pont. Számomra mindenképpen. Nagyon tetszett, hogy a színvilág a helyére került végre. Mondhatom bátran itt a Sony elképesztően magasra rakta a mércét, amit aztán azóta se nagyon sikerült senkinek megugrani. Rettentően durva akku időt és használhatóságot raktak le az asztalra. A fókusz rendszer bitang jó. A színvilág is már majdhogy nem tökéletes. Persze itt igazából a szemkövetés és a követő fókusz rendszer volt az igazi remekmű, amit ekkor még a Canon nem erőltetett a szerintem botrányos R sorozatában sem (ma már van benne). Úgy olvastam, hogy mára azért a Canon EOS R sorozata is penge ezen a területen, de hát van más ami miatt egy Sony még most is sokkal sokkal jobb választás, pl.: dupla memória kártya foglalat….. hoppácska! Ne mondja nekem senki, hogy egy fizetős pl.: esküvőt végig merne fotózni 1 kártyás rendszerrel, mert én tuti nem. 🙂

5. Méret és súly különbségek

Dimenzionális méreteiben és súlyban egy Sony váz töredéke pl egy Canon 1Dx -nek. Ezt főleg egy egész napos esküvő után érzi az ember amikor a nap végére a Canon 1Dx -el már a kezemet sem bírtam felemelni. A Sony esetén ez merőben más. Sokkal könnyebben odaférni vele bárhova, nem kell azon aggódni, hogy hova tehetem le a vázat mert már nem bírja a csuklóm. Persze hozzá kell tenni itt azt is, hogy egy markosabb legény kezében az A7 III váz eléggé kicsi, így a portrémarkolat erősen ajánlott. Markolat használatával és 2 akkumulátorral jelentősen megnőnek a dimenzionális méretek, és a súly is, de még így is elhanyagolható az 1Dx vázhoz képest.

6. Akkumulátor kapacitás

Ugyan a Canon 1Dx -el nem annyira, de a többi Canon vázammal a Sony A7 III masszívan felvette a versenyt. A Sony A7 II -höz képest a Sony A7 III akkumulátor kapacitása egyszerűen elképesztő. 1000-1500 lép készíthető kényelmesen egyetlen akkumulátorral. Ha markolattal használom amiben 2db gyári Sony akkut teszek, akkor akár 3000 fotó is készíthető egyetlen töltéssel. Persze mindez szélsőséges időjárási viszonyok között merőben más eredményt mutat.

Itt viszont megemlíteném a gyári Sony töltőt, ami egyenesen botrány 2020-ban. Amennyiben csak a gyári csomagolásban helyet foglaló töltőt szeretnénk használni, akkor készüljünk arra, hogy az akkumulátort vagy portré markolat esetén a dupla akkumulátor töltését kizárólag a vázon keresztül tudjuk tölteni. Ez pontosan azt jelenti, hogy amíg a váz töltőn van nem tudjuk használni. A töltési idő nagyon hosszú, úgyhogy ha egy esküvőn lemerül a váz, akkor vagy előveszünk a táskából egy másikat, vagy amíg töltjük nem lesz fotózás.

Persze megint csak súlyos pénzekért beszerezhetőek internetről mindenféle gyártótól töltők. Árazása 50-100 euró között mozog jelenleg Amazonon.

7. Technikai előrelépések

Itt rengeteg dologról lehetne írni, viszont csupán párat emelnék ki ami egy átlag használat mellett valóban előnyösek.
Szemkövető fókusz
Folyamatosan használható EVF vízszint mérő
Kikapcsolható hátsó kijelző
Nagyon jó minőségű és informatív EVF

8. Fókusz pontossága, gyorsasága és reakció idő

A fókusz rendszere minden általam tesztelt és használt Canon vázat megszégyenített (kivéve 1Dx). Nem is a 7 III -nak már a 7 II -nek is olyan volt a fókusz rendszere és annak gyorsasága, pontossága, hogy az állam leesett. Sajnos a Canon a mai napig olyan, hogy hiába élesít be, hiába villan fel pirosan a kocka, hogy megvan a fókusz, az még közel sem biztos, hogy a fotó elkészítése után éles lesz a kép. Persze itt L-es objektívekről beszélek, nem Sigma ART -ról. Pont ez a lényeg, hogy a saját objektíveivel is rettentően sokat hibázik. Igen beállíttattam, kalibrálva van minden, mielőtt bárki azt gondolná, hogy alapvetően hibás a váz fókusza! Nem az.

Az A7 III reakció ideje, az alvó állapotból való felébredése nagyon gyors. Ezt kb úgy kell elképzelni, hogy ha a kezemben van és megpöccintem az expó gombot, és amire a szememhez emelem, már teljesen ready. Kikapcsolt állapotban is ugyanez a műsör játszódik le, bekapcsolom, mire a szememhez emelem már rendben is vagyunk.

9. Strapabíróssága

A váz fémből van, ami megadja azt az érzést, hogy egy tekintélyes eszköz van a kezünkben. Persze mindez ellenére eléggé sérülékeny tud lenni. Ha betonra ejted biztosan szétesik, vagy minimum használhatatlanná válik. Úgy gondolom nem annyira strapabíró és nem fog annyira helytállni nagyon szélsőséges körülmények között mint egy Canon 1Dx. Átlag felhasználás közben masszív társunk lesz. Nem gondolom továbbá azt, hogy bárminek az lenne az opció, hogy hegymászás közben ha a sziklákra kiesik akkor ne törjön össze, vagy, hogy szakadó esőben 15 óra fotózást bírjon ki, esetleg az északi sarkon 5 nap után is jó legyen az akku, persze biztosan van ilyen is. 🙂 – Összegezve a strapabírósság szempontjából a Sony nagyon jó vázakat készít.

10. Kényelem

A kényelem első sorban azoknak lesz érték akik szeretik a pici és könnyű vázakat. Annak idején amikor a Canon kihozta a 6D-t és a váz minden szempontból kisebb és könnyebb volt elődjeitől, sokan felmordultak, hogy túl kicsi és csak a női kezeknek való igazán. Ez a Sony esetén még drasztikusabb méretvesztést jelent. A váz kicsi, de nem túl kicsi. Viszont egy férfi kéznek portré markolat de minimum L-plate szerintem erősen ajánlott, ami első sorban azért szükséges, hogy meglegyen a kellő tartás, tarthatóság, illetve a biztonságos fogás érzése. A vázon a kis méret miatt a kezelőszervek és gombok elég közel kerültek egymáshoz, de mégis jól ki vannak alakítva, így bárki könnyen használhatja azokat. Amennyiben egy 70-200 -ra csavarjuk fel a vázat, úgy a fenti méret és súly előnyök azonnal elvesznek. 🙂

Összegezve

A Sony most a posztom megírása idején nagyon jó, a Canon nem tudom milyen lépésekre készül a következő időkben, de aki már egyszer átállt Canonról Sonyra az nem nagyon fog újra visszatérni és megint lecserélni a teljes felszerelését. A Sony minden szempontból kielégíti az igényeket, jó akku, pontos fókusz, szép színvilág. Úgy gondolom, ha ezek együttesen megvannak akkor onnantól már nem nagyon van mire panaszkodni.

A többi gyártó sajnos nagyon lassan reagált a Sony innovációs megoldásaira, úgy gondolom eléggé lemaradtak, hiszen ez a hajó már régen elment.

Egy kis ár összehasonlítás

A cikk írásakor ezek az árak voltak, plusz mínusz pár tízezer. Ja és bocs, de nekem ne mondja senki, hogy a Sony objektívek drágák, láttátok az új Canon RF objektívek árait? Canon RF 50mm F1.2 több mint 800.000 Ft. 🙂

Minden ár bruttó Magyarországi ár, semmi szürke import, semmi variálás.

Canon 1Dx mark III 2.7 millió Ft.
Canon 5D mark IV – 1 millió Ft.
Canon EOS R5 – 1.7 millió Ft.
Canon EOS R6 – 1 millió Ft.

Sony A7 III – 700.000 Ft.
Sony A7 II – 300.000 Ft körül, ha még kapható.