0

Hónap: 2022 március

Fuji X100v teszt

Fuji X100v teszt

Fuji X100v teszt - A bevezető

A Fuji vagy más néven Fujifilm nemrég frissítette az X100-as szériáját, melynek legutolsó tagja a Fuji X100V amihez nekem is sikerült hozzájutni.

Ez a teszt is mint ahogy a többi, elsősorban személyes tapasztalataimról szól, elfogultság mentesen. Elmondom mit éreztem, és tapasztaltam a Fuji X100V használata közben, mik voltak azok amik tetszettek, és mik amik nem. Mivel sokáig Leica Typ-109 -et használtam, így sok esetben fogok visszacsatolni és egy kis összehasonlítást csinálni.

Fontos, hogy nem vagyok egyetlen márkának sem az embere, posztom nem vásárlási tanácsadás, Fuji fanok talán jobb, ha nem is olvassák tovább, mert lesznek dolgok amik nem biztos, hogy elnyerik a tetszésüket. 🙂

A technikai jellemzőket mindenki megtalálja a neten ezer helyen, így ezekre nem is térnék ki olyan részletességgel. A gépről készült fotók saját készítésűek.

Előzmények

Nagyon régóta nézegetem a Fuji fényképezőgépeket, egyszer bele is futottam egy Fuji X-H1 típusba, ami sajnos nálam nem hozta az elvártakat, így hamar meg is váltunk egymástól. Ezt követően fenntartásokkal kezeltem a Fuji témát, nagyon óvatos voltam és mindig is fenntartottam azt, hogy a Fujival fotózni élmény, de nem kell tőle csodát várni! Ezt azért is gondolom így, mert személy szerint nekem a Full Frame elengedhetetlen. Nagyon sok fórum és csoport tagja vagyok ahol a Fuji az isten, sokaknál mert Fuji, sokaknál mert valóban megtalálták bennük azt amit kerestek és elmondásuk szerint a többi márka nem nyújtott számukra az elvártakat. Ez utóbbit teljesen tiszteletben tartom. Mindenki azzal fotóz amivel szeret, amivel teljesen meg tudja valósítani saját elképzeléseit. Viszont nem szabad egyetlen márkát sem az egekbe emelni csak azért mert van rajta egy felirat.

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a Fuji körül nagyon nagy hype van, nagyon nagy túlértékelés és sokan sokkal többet látnak benne mint ami valójában bennük rejlik. Az általam tesztelt és kipróbált típusok: X-H1, X-T2, X-T3, X100V.

Az élet viszont úgy hozta, hogy vágytam már a Leica Typ-109 után kicsit másra. Sok évet töltöttünk együtt, nagyon nagy megelégedéssel, de ennek az időnek vége lett.

Fuji kompaktom még nem volt, így elkezdtem nézegetni az X100 sorozatot. Sajnos nem volt alternatíva a Leica -t követően, hiszen a többi gyártó messze nem hozza azt a szintet amit egy Leica után az ember elvárna egy következő fényképezőtől és itt nem a technikai képességekre, sokkal inkább az élményre gondolok. A keresgélés közben sokféle tapasztalatom gyűlt össze. Sajnos inkább negatívak.

A használt piacot böngésztem, és próbáltam megtalálni legalább egy X100F -et. Az eladó példányok amik halkan megjegyezném eléggé ritkák, ár szempontjából annyira nagy szórással kerültek elém, hogy nem tudtam hirtelen mi is történik. Már az X100V is megjelent több mint 1 éve, és az F -ért volt, hogy kértek 1200 eurót a külföldi és a hazai piacon egyaránt. Persze felszereltség és állapot függvénye is volt az árazás, amit teljesen el is fogadok. Azt viszont nem, hogy egy F-ért többet kérnek használtan mint egy új V -ért. Találtam olyan hirdetést, ahol a használt V 25.000 Ft-al volt olcsóbb mint az új. 🙂 Ne már!

Ahogy telt az idő, egyre kevesebb lett az F-ből, egyre ritkábban akadtam rá eladó példányokra, amikre meg igen, azok vagy nagyon leharcolt állapotban voltak, vagy annyiért már V-t is kaptam itt-ott.

A vásárlási szándékom a keresgélésbe, telefonálgatásokba és üzenetváltásokba ölt órák sokasága mögött úgy éreztem alább hagyott, és el kellett fogadnom azt, hogy ez nem F lesz, hanem meg fogom venni a V-t. Egyszerűen akkor abban a pillanatban nem volt értelme F-ben gondolkodni.

Interneten fellelhető infók alapján az F azért lassú, nem egy élesség bajnok és még sorolhatnám amiket negatívként olvastam róla. Nem nagyon akartam kompromisszumokat, mert azért a váz elég drága. Persze a V is kompromisszum lett, mint később kiderült, de ne rohanjunk ennyire előre. 🙂

Tények - a kicsomagolás

A doboz fekete, elegáns, sehol semmi sallangó és mellette nehéz is, így joggal érezhetjük, hogy valami különlegeset, valami olyat rejt amiből nem spórolták ki az anyagot. Ez a kivételt követően be is bizonyosodott. Durva cucc, nagyon nagy haverok leszünk. 🙂 A váz valóban mint egy ékszeres doboz, egyszerűen már most imádom, holott még be sem kapcsoltam. Nincs nagyon hozzá fogható érzés, a Leica volt ilyesmi annó mikor azt csomagoltam ki. A forma zseniális, élőben meglepően nagyobbnak hat mint azt a képeken az interneten látni lehetett. Teljesen más érzés kézben fogni és testközelből nézegetni. Alig várom az éles bevetéseket.

A kicsomagolásról külön fotókat nem készítettem, mert akkor valahogy nem volt rá érkezésem. 🙂

Doboz tartalma

A gépen, a töltő kábelen (töltő fej és adapter nincs) és a szokásos dokumentációkon kívül nem sok minden. Kapunk hozzá egy vaku papucs takaró lapkát, amit az első bevetés közben el is hagytam 🙂 - ez később meglett.

Valahogy mindig úgy vagyok ezekkel a prémium eszközökkel, hogy szeretem azt érezni a törődést, hogy nem filléreskedik a gyártó. Szeretem azt érezni, hogy ha már ennyit költök egy ilyen fényképezőgépre, akkor meg vagyok becsülve, szeretnek érte, és még sorolhatnám ezeket az apróságokat, amiket talán valahol jobbal várhatnék el. De nem. Itt ez annyira nem sikerült, lásd Sony A7 II, Sony A7 III, vagy Sony A7 IV - egyszerűen hiányolom a töltő fejet és adaptert, hogy azt a tetves akkumulátort nemár, hogy a vázzal együtt kell felrakjam tölteni az amúgy is csak kb 20cm-es töltőkábelre. Választott típustól függően 15-25.000 Ft felárért lehet is ilyenünk.

Első bekapcsolás

Szokásos konfigurációs beállítások, dátum, idő, nyelv. Az első észrevétel, hogy a menü azért nem annyira áttekinthető, nekem továbbra is a Canon menü szerkezete a top. Az LCD kijelző nagyon szép minőségben adja vissza az információkat. A belső EVF is szuper. Ezekre valóban semmilyen panasz sem lehet. Fogásra szenzációs, a méretei talán egy hangyányit nagyobbak a várt kompakt érzéshez képest, de nekem pont optimális. Leica Typ-109 jelentősen kisebb.

Fuji érzés

Ékszeres doboz, nem nagyon tudok rá mit mondani. A Fuji érzés teljesen bejött, talán nem annyira tetőzött mint sok Fuji fanatikusnál, de azért érzem amit kell. 🙂 Nem sokan tudnak elmenni mellette úgy, hogy nem teszik szóvá, hogy de jó kis filmes géped van. Valóban többen filmes fényképezőnek nézik elsőre ami nekem abszolút bejön. Egyáltalán nem hivalkodó, teljesen szolid a maga módján, és mellette brutális technika van benne. Utazáshoz szerintem a legjobb opció ami jelenleg elérhető a piacon.

Fuji TCL-X100 II telekonverter

A Fuji X100v teszt része a Fuji TCL-X100 II telekonverter tesztelése is egyben. A telekonverter szintén Fuji gyártmány nem is tudom ebből létezik-e utángyártott. A felhelyezése roppant egyszerű, az objektívre kell csavarni. Használata által nagyobb látószöget kapunk a 35mm-re számolt gyári optikából. Utazáshoz ez azért elég jól tud jönni. A konverter egyetlen hátránya, hogy nagy eléggé előre lóg, ezáltal a váz előre is bukik. Ugyanennek az adottságnak van egy másik hátránya is, mégpedig az, hogy a beépített vakut nem fogjuk tudni használni akkor, ha a telekonverter is tent van, mert a vaku annyira alacsonyan van, hogy az alsó részét a képnek a konverter egyszerűen kitakarja, és oda nem jut el a vaku fénye. Egy ilyen félkörhöz hasonló területen nem lesz vaku. 🙂

Beépített film szimulációs presetek

A Fuji fényképezőgépeknek szerintem ez az istene. A bépített film szimulációk szenzációsak, főleg azért mert egyedieket is ki tudunk alakítani magunknak. Ettől lesz számomra a Fuji az ami. Sajnos a Fuji -n kívül ezt a megoldást egyetlen nagyobb gyártó sem követi.

Fuji menü

A Fuji X100v teszt elkészítése alatt a menü bemutatását vártam talán legkevésbé. Ez azért van így, mert egyszerűen nem szeretem annyira. Nekem valahogy ez az egész menü elgondolás nem egyértelmű. Továbbra is azt mondom, hogy a menü kezelhetősége szempontjából a Canon -nak nincs párja.

Ami tetszett a Fuji X100v teszt közben

  • Az anyaghasználat, tényleg egy ékszeres doboz.
  • Imádok vele fotózni, nem tudom leírni pontosan az érzést, és hogy miért, egyszerűen csak.
  • Egyszerre RAW és JPG ez szuper, de ugye a presetek kizárólag a JPG képekre tehetők rá. A Fuji RAW fileok is szuperek, jól lehet velük dolgozni. Bármilyen RAW feldolgozó szoftver felismeri őket.
  • A filmes korszakot idéző fotózás élménye. Az utca embere is külsőleg úgy ítéli meg, hogy valami régi filmes gép lóg a nyakamba, ez többször előfordult, hogy ismerősök szóvá tették akik először látták a vasat.
  • Nagyon szuper, hogy az EVF lehet analóg is, így tulajdonképpen csak átnézünk a keresőn, ami ismét csak fokozza a régi idők érzéseit. Itt külön kiemelném, hogy az EVF analóg és digitális módban is használható egyszerre, amit azt jelenti, hogy ugyan analóg átnézünk a keresőn, de jobb alsó sarokba oda lehet rakni az EVF digitális képét, így egyszerre látjuk a kettőt.
  • A kezelőszervek. Bár egy kicsit trükkösek néhol, pl ISO állításra rá kellett keressek a youtube-on, hogy hogyan is működik. A fotókba nagyítást teljesen véletlenül találtam meg és sorolhatnám. 🙂
  • A beépített vaku nagyon oldschool képet ad és szerintem sok esetben elég is a fényereje. Ettől függetlenül külső vakut tudunk csatlakoztatni, így a vakuzás is teljes értékű lehet.
  • Fókusz gyors és pontos. Úgy olvastam az előző szériáknál ezek nem voltak valami sárkányosak.
  • Egyedi film szimulációs effektek készíthetőek a vázon, amit imádok, és úgy érzem ki tudtam dolgozni magamnak a legjobbat amire vágytam. Ez a színvilág látható a lenti referencia fotókon is. Ezt még folyamatosan finomítom, de egyenlőre nekem ez tetszik a legjobban.

Ami nem tetszett a Fuji X100v teszt során.

  • A Drive / Delete gomb elhelyezkedése a vázon szerintem a lehető legrosszabb helyen van (bal felső rész, a kereső mellett). Ha pl. törölni akarok egy fotót, számomra egyértelmű, hogy a bal kezemmel nyomom meg a Delete gombot, hiszen ahhoz van közel. Igen ám, de ha a kereső fölé kerül az újjam kikapcsol az LCD kijelző így nem látom tovább a képet amit törölni szeretnék. Ha lehúzom onnan az ujjam akkor újra látszik a kép az LCD-n és így tovább. Ergó ha törölni akarok kénytelen vagyok kényelmetlenül is de jobb kézzel, vagy valahogy úgy ballal megoldani a törlést, hogy közben ne kapcsoljon ki a kijelző.
  • Akkumulátor kapacitás. Max 300-350 fotó / akku ideális környezeti viszonyokban, ami nem sok, de talán annyira nem is kevés, ha nem nézegetjük vissza a fotókat akkor akár 400 is lehet.
  • A beépített filmes presetek nagyon jók, de azért erősen túlértékeltek.
  • Lassú, amikor bekapcsolom idő mire teljesen kész állapotba kerül és el tudom készíteni az első fotót. Hirtelen elém kerülő témák esetén sajnos nem állja meg a helyét.
  • A nyakpánt, rettentően bök, konkrétan elviselhetetlen, utálom.
  • Ennyi pénzért nincs akku töltő fej, se adapter, az akkut csak usb-vel számítógépről vagy valamilyen töltő fejjel tudjuk tölteni. Azért ennyi pénzért, már joggal várnám el, hogy legyen egy külön töltő fej a kábel mellé, pl.: 2 akku esetében mindegyiket a fényképezőbe lehet csak feltölteni.  Leica Typ-109 -eshez alapból jár a külső akku töltő! Ha nem vesz valaki külön töltőt, akkor konkrétan nem tudja használni a fényképezőt amíg az egyik akku töltődik: ULTRA GÁZ!
  • A töltő kb úgy 20cm hosszú. 🙂 (Természetesen ez bármilyen USB-C töltő kábelre cserélhető ami hosszabb.)
  • Az akku töltése rettentően lassú.
  • Nem lehet, vagy nem jöttem rá, hogy hogyan kell kikapcsolni teljesen a külső kijelzőt.
  • Kompakt géphez képest talán kicsit nagy, az ekkora méretet nem feltétlenül indokolja semmi.
  • Bármilyen objektív védő-t teszünk fel az objektív végére, vakuzás közben belelóg a beépített vaku fényébe, és a fotón ki fogja takarni a kép alsó részeit, így oda nem ér el a vaku fénye. Ez ugyanúgy igaz a Fuji TCL-X100 II telekonverterre is. Ez ugye a konstrukcióból adódó probléma. A Leica Typ-109 esetében ez úgy működött, hogy csak külső vaku volt, amit a fényképezőhöz mellékeltek, így a vaku pozíciója jóval magasabbra került, az objektív kitolt állapotban sem akadályozta a vaku fényét.
  • Fekete kivitelben a felületek és élek nagyon sérülékenyek. Az objektív gyűrűi kisebb behatástól is megsérülnek. Az összes ujjlenyomat és szennyeződés látszik. Ezüsttel nem volt tapasztalatom így arról nem tudok mit mondani.

A Fuji X100v teszt fotóit a vázról Iphone 11 PRO Max -al készültek.

A referencia fotókon melyek alább láthatóak saját egyéni film szimulációs beállításaim vannak. Ezeket a beállításokat a vázban állítottam be, így a képeken semmilyen utómunka vagy módosítás nincsen. Minden fotó JPG-ben készült el.

A finálé / Összegzés

Imádom, teljesen méltó utódja a Leica Typ-109 -esnek. Mindenhova viszem magammal, számtalan helyzetben tökéletes társamnak bizonyult és az élmény amit ad valóban páratlan. Mindenkinek ajánlom aki az X100 -as szériában gondolkozik.

Itt is elérhető vagyok: Instagram

Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Fuji X100V teszt
Tibor Simon Photography
Fuji X100V teszt
Sony A7 IV teszt

Sony A7 IV teszt

Bevezető Sony A7 IV teszt

A Sony A7 IV teszt nem egy vásárlási tanácsadás. Nem egy javaslat a többi gyártóval szemben. Posztom kizárólag a személyes tapasztalataimra épül és azokat mutatja be elfogultság mentesen, teljesen objektív megközelítésben. Szeretem a Sony vázakat, de ugyanúgy szeretem a Canon, Fuji, Leica vázait is. Lájkolom továbbá a jó és működő dolgokat, és nagyon nem a felesleges hype-ot ... feliratokért. Posztom mindezek fényében készült el, így aki azt várja, hogy agyon istenítsem a Sony-t az néhol csalódni fog, néhol pedig odáig lesz. 🙂

Előzmények

Sony A7 IV teszt számos alapra épül. Első sorban és talán legfontosabb előzménynek azt mondanám el, hogy nagyon meg voltam elégedve az előddel, elődökkel, azaz a Sony A7 II és Sony A7 III vázakkal. Nem is nagyon volt kérdés ezek után, hogy ha lesz utód akkor az be fog kerülni a táskámba ahol a jól megérdemelt helye van. 🙂 Ez így is történt.

A Sony A7 IV váz kereskedelmi forgalomban való megjelenése 2021 december volt. Nem akartam azonnal ráugrani a beszerzésre, így megvártam azért pár tesztet, hogy nagyjából képbe kerülhessek mik is az első tapasztalatok a nagyvilágban. Nagyon azért nem lehetett melléfogni, és a már korábban megjelenő technikai paraméterek alapján lehetett tudni, hogy ez egy elég jó váz lesz, csak azért kézbevétel után elő-elő szokott bújni pár apróság. Itt nem találkoztam sehol semmi olyan nagatívummal amire azt mondtam volna, hogy ezt a vázat bizony kihagyom egyenlőre. Hajrá jöhet a vétel. Megmondom őszintén nagyon vártam már, hogy tesztelni tudjam és megírjam a Sony A7 IV teszt -beszámolómat.

A beszerzés nehézségei

Igen ám, de a Sony A7 IV esetében nem úgy van, hogy bemegyünk a boltba és levesszük a polcról. Ahogy más területeken jelenkezett a chip hiány úgy az a fényképezőgépeknél is problémát okozott. Jelenleg 2022 év elején nagyon nehéz volt beszerezni a vázat. A külföldi beszerzés a magas (390Ft kürüli) euró ár miatt egyre jobban nem érite meg még akkor sem ha a külföldi áfa alapvetően 7%-al kevesebb a Magyar Áfa vásárlásoknál. A kereskedőknél szinte sehol sem volt kapható, csak előrendelhető állapotot tüntettek fel weboldalaikon. Úgy érzem, hogy hatalmas szerencsém volt és sikerült rátalálnom egyetlen egy példányra amire azonnal le is csaptam. Mindez úgy történt, hogy a bolt ahol az eszközeim nagy részét vásárolom felrakta az oldalára, hogy a váz már előrendelhető de nincs náluk raktáron. Gondoltam egyet, hogy felhívom őket és megkérdezem mikor várható, hogy kapnak belőle. Meglepetésemre a vonal túlsó végén lévő fiatalember egyből azt mondta, hogy 1db van nekik raktáron. Hohhóóóó, azonnal rakjátok félre jövök érte! Na ez így történt. 🙂

Sony A7 IV teszt legizgalmasabb része a kicsomagolás

A Sony A7 IV teszt számomra egyik legélvezetesebb pillanata a kicsomagolás. Ez a rész szuper, mindig örömmel bontogatom ki az új eszközöket, mindez amolyan szertartás nálam.  Szerintem ezzel sokan így vannak, bárki bármit is mond. 🙂

A doboz tartalma jól be van csomagolva, szinte minden külön egyesével, kivéve a dokumentációk és a nyakpánt. (Itt halkan megjegyezném, hogy ugyanebben az árfekvésben azért a Canon R6 egy csöppet professzionálisabban volt dobozolva. Sony A7 IV teszt kicsomagolás fázisánál nem éreztem azt a nívót amit Canon esetében szinte mindig. Sorry.

A Sony A7 IV teszt kicsomagolás részénél azonnal szembetűnt, hogy legfelül volt egy papír, ami arról árulkodott, hogy ha regisztrálom a vázat a Sony hivatalos oldalán, akkor plusz egy év teljeskörű garanciát adnak ajándékba. Na ez már valami.

A kicsomagolást követően azonnal akku után kutat, megtalál, behelyez majd bekapcsol. 🙂 - Ami furcsa de nagyon jó számomra, hogy ugyanaz az akku megy bele mint az elődbe, pontosan: NP-FZ100 2280 mAh, DE a gyári Sony portré markolat már nem megy fel rá egy hajszál híján. Megmondom őszintén joggal feltételeztem, hogy mivel ugyanaz az akku megy a vázba, így majd fel fogom tudni rakni rá az elődjének a markolatát és milyen jó lesz, hát nem lett az. Egy miliméter híján nem ugrik a helyére, így az érzékelők sem érik el rendesen a csatlakozókat, ettől pedig mondani sem kell, hogy nem kapcsol be. 🙂 Szuper, erre majd csillió millió jó magyar forintért vehetünk másik markolatot. Nem lepődtem meg.... ja de. 🙂

Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt a csomag tartalma

Első kézbevétel.

Nagyon szerettem a Sony A7 III váz ergonómiáját és kialakítását. Mondhatni talán az egyik legjobb volt amivel valaha is dolgoztam, persze szigorúan portrémarkolattal. Így kicsit féltem amikor megláttam, hogy a Sony A7 IV esetében a markolat kicsit más lett, illetve, hogy az expó gomb és a bekapcsoló gomb dőlésszöge látszólag kisebb. Ez az illúzió el is repült ahogy kézbe vettem a vasat. Szuper, minden területen jobb ez az új ergonómia, jelentősen jobb és biztonságosabb tartást eredményez. Gyakorlatilag itt azt lehet elmondani, hogy nem változtatták meg, inkább csak finomhangolátk azt, férfiasabb lett a fogása, így a nagyobb kezűeknek kényelmesebb tartást ad.

Az rögtön látszik, hogy szinte minden kezelőszervet a jobb kéz közelébe igyekeztek elhelyezni, holott a baloldal is adott volna lehetőséget pár kevésbé fontos vezérlőnek pl.: módválasztó tárcsa. Ennek hatására páran érezhetik úgy, hogy a váz jobb oldala kissé zsúfolt.

Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt

Új szoftver

A Sony A7 IV teszt számomra nem kívánt része, de mégis meglepetés és jó irány. Miért? Mert nem szerettem soha annyira a Sony menüjét. Számomra mindig is egy átláthatatlan káosznak tűnt, soha nem találtam meg azt amit kerestem elsőre. Egy memóriakártya formázás is alapvetően gondot okozott és jó néhány percbe telt mire az átláthatatlan menü erdőben rátaláltam. 🙂 Sorry gyerekek ez ilyen nálam. Canon menü függő vagyok.

A Sony A7 IV teszt mégis ikonkus pontjához értem, hiszen itt valami csoda történt, (erről valahogy nem is olvastam korábban semmilyen beszámolóban, vagy csak elkerülte a figyelmemet) hiszen a bekapcsolást követően új menü fogadott. Nem néztem még át annyira, nem mentem bele a dolgosk sűrűjébe, de az már most látszik, hogy azért itt már átgondoltabb a történet.

Röviden ne lepődjünk meg, mert teljesen új menü fogad bennünket. A Szoftver sokkal részletesebb beállítosokat tesz lehetővé mint az korábban volt. Vannak új funkciók, új dolgok amiket ki kell próbálni, ki kell tesztelni. Ezekről egyenlőre nem sokat tudok elmondani, de frissítem ezt a részt kicsit később. Az új menü a Fujik függőleges menüjére emlékeztet Sony szinezettel.

Adapterezés

A Sony A7 IV teszt számomra sarkallatos része az adapterezés, hiszen alapvetően Canon L-es és Sigma ART (Canon) csöveket használok, így mondhatni elengedhetetlen az adapter használata. Egyetlen egy natív optikám van jelenleg ami egy Sony Zeiss Distagon 35mm 1.4 ZA. Természetesen mondanom sem kell, hogy ezzel az objektívvel a váz olyan mint az álom. 🙂

Adapterből továbbra is Metabones Mark V -t használok, ami szerintem továbbra is a legjobb és egyben legdrágább választás azok számára akik adapterezni szeretnének Sony vázon Canon objektíveket.

Sajnos itt ennél a pontnál úgy érzem a Metabones Mark V adapter tudománya megállt 0.67-es firmware-el, aminek a kiadási dátuma 2021. október 29. Aki hasonló vagy régebbi firmware -el használja az adaptert az a következő anomáliákkal fog találkozni. Részben működik részben nem. Itt fontos megemlítenem, hogy a cikk megírása pillanatában van ez, gondolom meg fog jelenni hozzá majd azért csak-csak valami firmware, ami orvosolja a jelenlegi problémát ami a következő: az adapter tökéletesen tudja működtetni az objektíveket, minden működik kettő kivétellel:

  • Nem lehet rekeszt állítani, a váz folyamatosan azt jelzi, hogy F1.0 -val fotózunk. Nem tudom pontosan milyen értékre áll be valójában az objektív, de ahogy látom a legnyitottabb állásban van, azaz pl.: egy Canon 70-200 F2.8 L II -es F2.8 -on működik. Egy Sigma ART 50mm F1.4 -es F1.4-en .... és így tovább. Ismét mondom ez az anomália a cikk írása közben van jelen.
  • A másik érdekesség ami annyira nem nagy gond, hogy az expó gomb máshogy reagál, sokkal keményebben kell ráfeküdni ahhoz, hogy a fókuszálás beinduljon. Továbbá a nyomást követően eltelik kb 1 másodperc mire reagál, ez így éles fotózáson elég "nagy" hátrányokkal használható főleg egy mozgó modell esetében.

Update: 0.68-as 2021 december 14-én kiadott firmware-el minden anomália megszűnt. A váz perfektül natívként kezeli az összes Canon és Sigma objektívemet. Hatalmas megnyugvás. 🙂 Az új firmware elérhető itt: Metabones

Fontosabb technikai eltérések a Sony A7 III -hoz képest

Sony A7 IV Sony A7 III
Menürendszer, teljesen új menüt kapunk. Régi, számomra a mai napig átláthatatlan menü.
33 Mpx 24 Mpx
659g. 129 x 97 x 81 mm 650g. 127 x 96 x 74 mm
Fókuszpontok száma: 759 Fókuszpontok száma: 693
LCD kijelző felbontása 1440k pont LCD kijelző felbontása 922k pont
Videó felvétel hossza: korlátlan Videó felvétel hossza: 30 perc
Giroszkópos stabilizálás (videó utófolyamataiban) nincs
CFexpress kártya támogatás (1 slotban) nincs
USB-C töltő Hagyományos Micro USB töltő

Kölső eltérések a Sony A7 III -hoz képest

Külsőleg alapvetően nem sok a különbség, de azért van pár fontos eltérés.

A Sony A7 IV igazi eltérése a kijelző kifordíthatósága, ez eredményezi azt a lehetőséget is ami nálam abszolút előny, hogy ha nincs szükség a külső kijelzőre azt egyszerűen be lehet fordítani, úgy hogy csak egy műanyag lap legyen a helyén. Továbbá ki lehet fordítani oldalra is, ami megint csak számtalan eddig nem elérhető lehetőséggel kecsegtet.

Kezelő szervek tekintetében is van némi eltérés. Első legszembetűnőbb, hogy a videó felvétel indító gomb helyet cserélt a C1 gombbal, azaz kikerült jobbra a készülék tetejére ahogy pl ez van a Canon R6 esetén is, így sokkal kényelmesebb lesz a videó felvétel elindítása. Ennek köszönhetően a C1 gomb pedig az EVF jobb alsó sarkába ahol eddig a videó gomb volt. Nem tudom ennek milyen hatása lesz a használatra, majd kiderül.

Nagyobb lett a joystick kerülete és bordázott a felülete. Nekem ez nem akkora változás ami akkora figyelmet igényelne, jó-jó, de régen is jó volt.

A zársebesség állító tárcsa eddig félig volt csak kint a váz testéből, ez most teljesen kívülre került. Mindez inkább csak esztétika, nem érzem azt, hogy ennek bármilyen jelentősége lenne a használatra vetítve.

A rekesz állító tárcsa a mutató ujj alatt kicsit felfele emelkedően dől, így könnyebbnek érzem annak a használatát.

A módváltó tárcsa maradt ugyanott és ugyanaz, de a tövébe egy Fuji X-T vázakat idéző kisebb tárcsa került amivel válthatunk fényképezőgép, videó és S/Q módok között. Ennek a tárcsának a végén van egy lock aminek csak a lenyomását követően állíthatjuk azt, kicsit nehezen hozzáférhető, már majdhogynem zavaró is, mert előre néz és a gomb egy pöcök végén van amit befele kell nyomni. Ez nekem furcsa így.

Az expozíció kompenzációs tárcsa maradt ugyanaz két dolgot kivéve, az egyik, hogy lekerült a tetejéről a felirat, így most csak kijelzőn láthatjuk, hogy éppen merre és mennyit kompenzálunk, továbbá a tetejére került szintén egy lock gomb amivel le tudjuk zárni, szerintem ez hasznos, nekem volt párszor olyan Sony A7 III váz esetén, hogy eltekertem véletlenül.

Ami még figyelemreméltó változás, hogy a memóriakártya fedél máshogy nyílik és talán egy kicsit nagyobb hely van a kártyák pakolgatásának.

Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt, Sony A7 III összehasonlítás.
Sony A7 IV teszt, Sony A7 III összehasonlítás.
Sony A7 IV teszt, Sony A7 III összehasonlítás.
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt
Sony A7 IV teszt, Sony A7 III összehasonlítás.
Sony A7 IV teszt, Sony A7 III összehasonlítás.

Ami tetszett a Sony A7 IV teszt közben

  • Sony A7 IV teszt csúcspontja a fókusz a fókusz a fókusz a FÓKUSZ!!! Brutál. Egyszerűen zseniális, nagyon nagyon gyors és hihetetlen pontos. 🙂
  • Azt gondolom nagyon nem állnék messze a valóságtól, ha azt mondanám, hogy jelenleg (ár / érték arányban is) a Sony A7 IV a világ legjobb váza minden szempontot figyelembe véve. Persze külön mindenben találunk jobbat, de összevetve ebben a vázban szinte minden tökéletes.
  • Az árazása teljesen rendben van a vásárláskor átlagosan 2300-2400 euró volt a nettó ára Európai kereskedőknél. Ha megnézzük miket kapunk ugyanezért a pénzért, akkor láthatjuk, hogy nagy többségében a konkurencia messze elmarad paraméterek terén. Kivéve a Canon R6-ot ami ugyanebben az árszegmensben mozog és az egy elég jó váz, de a Canon "csupán" 20 Mpx.
  • Tetszik nagyon az új kezelő felület, bár nagyon sok minden nem változott meg mégis valahogy jobb, kézreállóbb.
  • Nagyon nagyon szeretem, hogy az LCD kijelzőt be tudom fordítani, nagyon keveset használom és akkor sem lene semmi problémám vele, ha nem lenne rajta.
  • A menü végre átlátható és sokkal könnyebben használható mint az elődökben.
  • Az akku üzemmód szuper. Hivatalos adatok szerint ugyan "csak" 600 expó / töltés, de azért ez ettől jóval több, persze használó és használó között is óriási különbségeket tudnak produkálni az akkuk. Nálam 1 töltés becsukott LCD-vel masszív esküvő fotózás közben 1000 - 1300 kép simán megvan, mondanom sem kell, hogy Flying mode=ON.
  • Tömörített és tömörítetlen RAW formátum. Ha valóban nincs szükség az 50-70 MB / fotó méretre, akkor tömörített RAW -ban is dolgozhatunk ami 30-40 MB. Nem mondanám, hogy látom a különbséget a kettő között.
  • Tetszik, hogy az ergonómiája a markolatnak kissé megváltozott, az expó gomb alatti bemélyedés mélyebb az újjaknak, így jobb a tartás,  biztonságosabb a használat. Formailag nincsenek nagy változások, így akik szerették az elődöket, azok ezt is szeretni fogják, inkább azt mondanám, hogy optimalizálták az ergonómiát és a kezelő szerveket.
  • Ugyanaz az akku megy bele mint a Sony A7 III -ba így a régebbiekkel is tudom használni a vázat gond nélkül.
  • Ha regisztrálom a Sony oldalán a vázat +1 év garanciát (alapból 2 év jár hozzá) és 100 Euró kedvezményt adnak a következő objektív vásárlásakor.

Ami nem tetszett a Sony A7 IV teszt során.

  • Továbbra sincs töltő adapter (holott még a használati utasításban is benne van), ez szerintem nagyon nem oké. Így ha pl. 2 vagy több akkud van, vehetsz magadnak jó pénzért. Jelenleg egy ilyen töltő adapter ára gyári Sony BCQZ1 35.000 Ft magasságában elérhető. 🙂 Itt halkan megjegyezném, hogy a Canon minden vázához adja. Abban az esetben viszont, ha nem akarsz gyárit vehetsz utángyártottat, amik ilyen 6-15.000 Ft között mozognak amazonon, de speciel én nem tenném bele a gyári Sony akkukat ilyen utángyártott cuccokba. Aki viszont nem akar semmi ilyet venni, annak sajnos marad a fapados megoldás, hogy szépen töltögetheti a vázzal az akkukat. Ez szuper 2022-ben egy csúcs cucc esetében.
  • A csatlakozó fedelekre kívül nincs ráírva, vagy jelzéssel ellátva az, hogy éppen melyik alatt mi van. Persze tudom most már, hogy melyik alatt van a töltő, de elsőre ez azért nem oké. Hozzá kell tennem, hogy az elődnél is pontosan így volt ez, ott is furcsa volt Canon után.
  • A szemkagyló gumija és a vakupapucs nagyon közel vannak egymáshoz, így a vakuk felrakása és levétele nyomot hagy a gumi felső részén. Ez az Sony A7 III-nál is pontosan így volt, utálom.
  • A szemkagyló gumija olyannyira szöszölődik, hogy 2-3 táskába tétel után már botrányos állapotba került. A kicsomagolást követően a képek készítése között, bele-bele raktam a táskába, nehogy leverjem, ezalatt annyi szöszt szedett össze, hogy már szinte zavaró volt, mindez a fotókon is látszik itt-ott. A váz most úgy néz ki mintha már megjárt volna pár fotózást, holott nulla expó van benne. 🙂 Nem rémlik, hogy eddig bármelyik vázam is ennyire szedte volna a táska szöszeit.

Sony A7 IV teszt az összegzés

A Sony A7 IV teszt alatt nagyon sok mindenre fény derült számomra. Azt gondolom, hogy a Sony A7 IV egy nagy előrelépés az elődhöz képest. Mindazonáltal véleményem szerint a Sony A7 III is megállja a helyét a mai napig szinte minden területen, és még sokáig így is lesz. A 73-as egy zseniális váz és talán nincs is mindenkinek szüksége attól többre, még professzionális felhasználás esetén sem.

Kinek érdemes váltani?

Sony A7 III -ról Sony A7 IV -re váltani szerintem azoknak érdemes, akiknek szükségük van a 33 Mpx felbontásra, illetve akik az innováció megszállottjai. Ez utóbbit valahol én is el tudom mondani magamról. Hajrá. 🙂

Itt is megtalálsz: Instagram

Teszt fotók hamarosan